Műanyag ablak beállítása
A szerkezetek, mint például egy óra vagy akár egy műanyag ablak esetén is, fontos működési feltétele a megfelelő beállítás.
Ha valami nem a megfelelő pozícióban van, például eláll, akad, útban van, akkor az akár a teljes működést képes hátráltatni, a hatásfokot lerontani.
Egy mechanikus óraszerkezetet sem véletlenül kell 5-10 évente szervizbe adni, még akkor is, ha jól működik: vannak bizonyos alkatrészek, melyek a működés közben elkopnak, és előfordulhatnak olyan pontatlanságok is, melyek a gyártásból adódnak (elvégre ember tökéleteset még nem alkotott).
Egy műanyag ablak sem biztos, hogy tökéletesen működik a beépítést követően, igen sok olyan tényező merülhet fel, ami akár a hő- és hangszigetelő képességét is ronthatja.
De a pontatlan beállítás, és az abból adódó erőltetés akár kárt is tehet magában az ablakban vagy a vasalatokban, így ezt a lépést semmiképpen sem érdemes átugrani.
Mit okozhat a nem megfelelő beállítás
Nem feltétlenül kell egy ablaknak műanyagból készülnie ahhoz, hogy ne záródjon jól, ne legyen megfelelően beállítva.
A fakeretes, és pláne a régi nyílászárók idővel a nedvesség és az időjárás változás következtében hajlamosak eldeformálódni, megvetemedni, ami számos gond forrása lehet.
Egy nem megfelelően záró ablak hézagot hagy, amin keresztül folyamatosan áramlik be a hideg levegő kintről, azaz romlik a helyiség hőmegtartó képessége.
Ez pedig egyenes út a hőérzet csökkenéséhez és a fűtésszámla növekedéséhez.
Effektíve ugyanaz, mintha egy nyílt repedés lenne a falon.
Ezen kívül a pára és az esővíz is megtalálhatja az útját befelé, ami penészedéshez, a vakolat és a fal károsodásához vezethet.
A nem megfelelően beállított műanyag ablakokkal ugyanez megtörténhet, hiszen ha a szigetelő csíkok nem illeszkednek, nem szorulnak rá rendesen egymásra a keretek, akkor akármilyen új, frissen beépített ablak lehet, a problémák jelentkezni fognak.
De hogyan lehet hibás valami, ami szinte frissen és makulátlanul érkezik a gyárból?
Az ördög a részletekben rejlik
Ami elsősorban meghatározza, hogy egy műanyag ablak hogy áll a tokjában, az a felszerelt vasalat.
A zsanérozás és a zárszerkezet a modern ablakok esetében többnyire vagy rejtett, vagy burkolt, tehát nem kandikálnak ki a horganyzott acéldarabok – ennek esztétikai és biztonsági okai is vannak.
A forgáspontok, azaz a zsanérok szinte minden esetben a belső oldalon helyezkednek el, hogy kímélve legyenek az időjárástól és a rosszindulatú kezektől, a zárszerkezet pedig az ablakkeret és a tok közé esik a jobb záródás érdekében.
Azonban a felszín alatt jóval több lapul, mint ami kívülről látszik!
Az ablakkeret külső, csukott állapotban nem látható részein helyezkednek el azok az alkatrészek, melyek valójában lehetővé teszik az ablak nyílását, csukódását, zárhatóságát és buktathatóságát.
Ezek többsége állítható, abban az esetben, ha valami probléma merülne fel.
A művelethez általában elég pár imbusz-, illetve torx kulcs, a szükséges méretekben (gyártótól függően lehet eltérés).
Nyitott állapotban láthatóak azok a belső kulcsnyílású csavarok és alkatrészek, amelyek állításával az ablak pozícióját is módosítani tudjuk.
Fontos, hogy egyszerre csak egyet állítsunk, mert ha mégse jó, akkor komoly fejfájást okozhat utána az új keletű hiba megkeresése!
Leggyakoribb problémák
A legtöbb esetben a hiányos záródást az okozhatja, hogy a kilincs megfelelő pozícióba fordításakor az ablak nem zár elég szorosan a kerettel.
Ilyenkor megeshet, hogy a tömítő szalagok nem tapadnak oda kellőképpen, és hézag alakul ki, ahol behúz a hideg, beesik az eső.
Ezt a záródió beállításával korrigálhatjuk, ami egy excentrikus alkatrész, ide-oda állításával befolyásolhatjuk az ablak szorulását.
Azonban nem célszerű túlzásba esni, ugyanis a túl szorosan záródó ablak sem feltétlenül előnyös, az erőltetéstől ugyanis kophat és eltörhet a zárszerkezet, megrepedhet az ablakkeret, a fogadóegység kitörhet a tokból, vagy használhatatlanná válhat a kilincs.
Szó szerint a másik oldalon ott vannak a forgáspontok, és adott esetben a bukó-ollók, amik szintén a zárás stabilitásáért felelősek.
A két oldalnak egyensúlyban kell lennie, és egyenletes tapadást kell biztosítania körben az ablakkereten, különben ismét a rossz záródásnál és az ablak sérülésénél tartunk.
Ezen az oldalon a zsanérok tövében lévő csavarokkal szintén távolságot állíthatunk, hogy a sarkok is megfelelően helyezkedjenek el, valamint az ollókarok a bukás mértékéért felelősek.
Ha az ablak nem lett tökéletes függőlegesben beépítve, akkor előfordulhat, hogy nem lehet bukó-állapotba nyitni, hanem magától visszacsukódik.
Ilyenkor érdemes a gyári beállítást módosítani, és kicsit nagyobbra állítani a nyílás mértékét, hogy az ablakot lent tartsa a saját súlya, miután átbukott a holtponton.
Érdemes otthon kísérletezni?
Ez mindig egy fontos kérdés, bármibe is fogunk bele, amiben nincs gyakorlatunk, nincs hozzá szakképzettségünk.
Értelemszerű, hogy gáz-, vagy komolyabb villanyszereléshez célszerű szakember segítségét hívni, azonban olyat még sosem hallottunk, hogy valakit halálos áramütés ért ablakszerelés közben, vagy felrobbant volna tőle a fél ház.
Mégis, ott van másik kézről, hogy az alapos és hatékony munkához nem árt a tapasztalat és a hozzáértés.
Mert semmilyen szabály nem tiltja, hogy magunknak próbáljuk meg beállítani a műanyag ablakot, azonban lehetséges, hogy hosszadalmas procedúrába bonyolódunk bele, és a végeredmény is kétséges.
Mert bár lehet, hogy Te úgy gondolod, hogy amit alkottál, módosítottál az megfelelő, de nem biztos, hogy valóban így is van.
Ezzel nem az ügyességedet szeretném lefitymálni, félre ne érts!
De tény, hogy kiütközhetnek olyan hibák, pontatlanságok, amik szabad szemel nem is láthatóak, vagy szakszerszám, mérőeszköz nélkül nem kimutathatóak, mégis markánsan befolyásolhatják az ablak működését és hatékonyságát.
Így hát, ha úgy döntesz, hogy magad próbálkozol vele, úgy lelked rajta, de a több napi vesződség helyett lehet, hogy jobban jársz, ha ablakos szakit hívsz, aki 15-20 perc alatt tökéletesre beállítja.
