Műanyag ablak cseréje, beépítése
Műanyag ablakokra cserélni a régi, korszerűtlen, esetleg megvetemedett vagy rosszul záródó nyílászárókat az egyik legjobb döntés, amit csak meghozhatsz.
Nem véletlen sem az, hogy folyamatos és dinamikus fejlődésben vannak, hogy minél hatékonyabban szűrjék a zajt és szigeteljék a hőt, de az sem, hogy a népszerűségük egyre inkább növekszik.
Egy korszerűsített háztartásnak, mondhatni, elengedhetetlen tartozékai a többkamrás műanyag ablakok, éppúgy, mint az elektromos berendezések vagy a több ponton záródó ajtó.
A legtöbb új építésű házat már ilyenekkel látnak el, de a csere is egyre gyakoribb, éppen ezekből az okokból kifolyólag.
De milyen eljárás szükséges ahhoz, hogy a régi, szelelő ablakok helyett új, modern műanyag ablakok javítsák a szoba hőháztartását?
Mi a menete a cserének?
Megkíséreljük lépésről lépésre leírni a folyamatot, de nem elsősorban azért, hogy magadnak otthon nekiállj, sokkal inkább azért, hogy tisztában légy a folyamattal, és értsd, hogy mi miért történik.
Még egyszer hangsúlyozva: ez NEM OKTATÓ ANYAG, és nem is beszerelési útmutató!
Megszabadulni a régitől
Ahhoz, hogy egy régi ablakokat le tudjuk cserélni, mindenek előtt nem árt eltávolítani őket.
Több módszer is létezik a cserére, ebből a kevésbé bonyolult az, ami bontással jár, mivel ilyenkor teljesen lenullázódik a nyílászáró, csak a lyuk marad a falban, és így kerül beépítésre az új.
A másik változatban a régi ablak kerete megmarad, és ebbe építik bele az új tokot, azonban ez rejt magában kockázatokat, így a szakemberek nem is igen szokták javasolni.
Bontás esetén a régi ablaknak nem csak a szárnyait kell eltávolítani, hanem az egész keretet mindenestül, vagyis rumival, kosszal jár a művelet.
Muszáj megbontani a külső vagy a belső vakolatot, aszerint, hogy hol javítható könnyebben, bár nem kizárt, hogy mindkét oldalon szükséges.
Ilyenkor a nyers tégláig le van pucolva a nyílás környéke – ez azért szükséges, hogy kiderüljön, mettől meddig ér a régi fakeret.
Sajnos gyakran előfordul, hogy a falazatot is muszáj megkezdeni annak érdekében, hogy a régi tok kijöhessen, hiszen, hacsak annak idején nem mismásolták el a dolgot, valószínűleg igen masszívan be van építve.
Mivel sem a régi ablakot, sem a régi tokot nem kívánjuk megőrizni, így azok állapotára nem kell vigyázni, inkább azok sérüljenek, mint maga a fal.
Ha ez megvan, és a régi ablak teljesen eltűnik a helyéről, akkor következhet az új behelyezése, beállítása és beépítése.
A műanyag ablak beállítása
Ha már megvan az ablaktok helye, akkor a következő lépés a helyére való beemelés, és a beállítás.
Akkor járunk a legjobban, ha pontosak voltak az előzetes felmérések, és az új ablaktok és az ablaknyílás között 10-20 mm eltérés van csak, mert akkor elég „játéktere” marad a szakembernek a megfelelő pozicionáláshoz.
Azért fontos, hogy pontosan be legyen állítva vízszintesbe és függőlegesbe az ablak, mert ha eltér ettől, akár olyan is előfordulhat, hogy nem marad nyitva, hanem a dőlés miatt magától visszazáródik, vagy nem lehet használni a bukó funkcióját.
Vagyis még ha megfelelően van is beépítve, a funkcióinak egy részét akkor sem tudja ellátni, és később ezen bontás nélkül már nem lehet módosítani.
Az irányok beállításánál a pontos mérés és az odafigyelés a legjobb barát, állítgatás közben a szakembernek folyamatosan ellenőriznie kell magát, nehogy hiba csússzon a gépezetbe.
A kiékelés egy folyamatos művelet, amint megvan a minden tengelynek megfelelő pozíció, úgy a fadarabokkal véglegesen beszorítja a helyére az ablaktokot.
Ezt sem szabad túlzásba vinni, mert a túlzott feszítéstől, ékeléstől torzulhat a keret, ami rossz záródást eredményezhet a későbbiekben.
Szigetelés, visszaépítés
A következő lépés a jól beállított ablakkal, hogy ténylegesen rögzítsük is a helyén.
Erre a legjobb megoldás a szigetelő hab, vagyis PUR hab, amit fokozott körültekintéssel kell a hézagokba és az ablaktok köré fújni.
A hab megköt, megkeményedik, és véglegesen a helyére rögzíti a keretet, ezzel egy időben pedig körbeszigeteli azt.
Nagyon fontos, hogy egyetlen hézagot vagy rést se hagyjunk ki, mert akkor értelmét veszíti az egész művelet, és bár magának az ablaknak a szilárdságát nem sokban befolyásolja, hőszigetelés szempontjából igen előnytelen az átszelelés.
Termodinamikailag minden követelménynek megfelel, mivel a szivacsos szerkezet rengeteg gázt zár magába, így tökéletesen lezárja a külső levegőtől a belső teret.
A végleges megszilárdulás után a felesleget körbe lehet vágni, végül takaróléccel elfedni, vagy gletteléssel, vakolással eltűntetni a nyomokat.
Ha mindezzel megvagyunk, akkor az új, többkamrás műanyag ablak gyakorlatilag be lett szerelve, és kész a használatra.
Utolsó lépésként érdemes felhelyezni a műanyag ablakpárkányt kívülre, és a könyöklőt belülre, hogy teljes legyen a küllem, és a falazatot is védjük az esőtől és a lecsapódó párától.
Amikre fontos figyelni beépítéskor
Annak ellenére, hogy a műanyag ablakok könnyen tisztán tarthatóak, azért nem árt sem a beállításnál, sem pedig a szigetelésnél odafigyelni.
Mint már fentebb írtuk, a kiékelésnél az aránytalan feszítéstől torzulhat a külső tok, ami működésbeli zavarokat okozhat, viszont az se túl kecsegtető, ha a művelet közben a műanyag keretnek is sikerül odakoppintani kalapáccsal.
A gyári fólia, ami a műanyag kereteken van, csak kisebb sérülésektől óvja meg a felszínt, durvább behatások összekarcolhatják, megrepeszthetik, ez utóbbi pedig nem csak esztétikai, hanem hőszigetelési gondokat is jelenthet.
A szigetelőhab hasznos, de mellette elég agresszív anyag is, ha rámegy valamire, akkor bizony nyomot hagy, legyen szó akár falfelületről, akár magáról az ablakról.
Ha mégis megtörténik a baj, és ráfolyik a műanyag keretre, akkor érdemes minél hamarabb letörölni, mert a levegővel való érintkezés pillanatában növekedni és kötni kezd, és a helyét esetleg egy kis hígítós ronggyal óvatosan megtisztítani.
A hígító jó esetben nem kezdi ki az ablak anyagát, viszont a hab után maradt oldószer-maradványokat eltávolítja, így nem fog ragadni, és nyoma sem marad, ami rombolhatná az esztétikát.
A védőfóliát csak akkor érdemes véglegesen eltávolítani, ha már minden művelettel készen vagyunk, hiszen bármikor történhet baleset, és akár a glettanyag vagy a vakolat csiszolásakor keletkező por is összekarcolhatja az érintetlen felületet.
