Műanyag ablakpárkányok

Az ablakpárkány funkciója

Nem mondhatni, hogy gyakori jelenség az ablakpárkány nélküli ablak, igaz?

Persze nem minden esetben indokolt a használata, vannak olyan nyílászárók, melyeket teljes egészében a fal síkjában helyezkednek el, azonban valamilyen burkolat vagy takaróléc ilyenkor is szükséges.

De miért ennyire esszenciális, hogy az ablakok tövében legyen valami a falazat tetején?

Ennek a legfőbb magyarázata az, hogy az ablakot érő, és az arról lefolyó csapadék ne közvetlenül az alatta lévő falra csorogjon.

De a ház fala egyébként is vizes lesz, ha olyan erős esőzés van, nem igaz?

Valóban így van, azonban a folyamatos ázástól a vakolat is áteresztővé válik egy idő után, egy vízszintes felületen pedig a víz hajlamos megállni.

Ha átszivárog a festéken és a vakolaton, behatol a kötőanyagba, akkor bőven elég egy erősebb fagy ahhoz, hogy szétrepessze, szerkezetileg meggyengítse a falat.

Arról nem is beszélve, hogy az átázott falazat salétromosodhat, penészedhet, és mállani kezdhet.

Erre találtál ki réges-régen az ablakpárkányt, aminek segítségével mindez elkerülhető.

Az ablakpárkány anyaga

Annak idején, amikor még nem léteztek műanyagok, a legegyszerűbb megoldás volt valamilyen nagyon ellenálló, kristályos szerkezetű kőből vagy fémlemezből készíteni az ablakpárkányt.

A gazdagabbak márványból vagy gránitból faragtattak maguknak, a kevésbé tehetőseknek viszont be kellett érnie laposra kalapált ólomlemezzel vagy fával.

A faragott kő még mindig divatos, és tagadhatatlanul időtálló, nem véletlen, hogy rengeteg régi épület mellett sok új is ilyet kap, azonban ennek az ára továbbra is borsos, nem mindenki engedheti meg magának – arról nem is beszélve, hogy nem is minden épület arculatába passzol bele.

De mi a helyzet az olcsóbb anyagokkal?

Az ólomról már régen bebizonyosodott, hogy súlyosan egészségkárosító hatásai vannak, mindemellett a fémmegmunkálási technikák is jócskán fejlődtek, úgyhogy a lemezből készült párkányok anyagának helyét a réz és a bádog, később pedig az alumínium vette át.

Mindhárom tartós és garantáltan vízhatlan, azonban jócskán vannak hátrányai is, legfőképpen a hőtágulás, az oxidáció és a zaj.

A felmelegedés-lehűlés hatására a fémek eldeformálódhatnak, a felületükön képződő oxidréteget lemoshatja az eső a falra, ami csúf foltot hagy, és még a lágy eső is képes komoly dobszólót rendezni a felületükön, ami zavaró lehet.

Ez utóbbi szemszögből a kő a legelőnyösebb, hiszen azon alig van valami hangja a becsapódó cseppeknek, de a fa is viszonylag csendes, azonban ez a legkevésbé ellenálló az időnek.

De mi a helyzet a modernebb anyagokkal, mint például a műanyaggal?

Korszerű műanyag ablakpárkányok

A műanyag ablakpárkányok átütő sikere több előnyös tulajdonságuknak is köszönhető, melyek már több évtizede a csúcson tartják őket.

Ezek közül a legfontosabbak talán a strapabíróság és az ellenállóság az időjárással szemben, a könnyű alakíthatóság és természetesen az ár.

Vegyük sorra ezeket az előnyöket:

• A műanyag ablakpárkány anyagából adódóan strapabíró, ugyanis a különböző plasztikok (elsősorban PVC) rugalmasak, ami a kőről például nem igazán mondható el.
  Vagyis még a kemény próbatételeket, mint például a jégeső is, különösebb deformáció nélkül képesek átvészelni.
  A hideggel is hasonló a helyzet: hacsak nincs teljes egészében tele vízzel, úgy a fagyás következtében végbemenő térfogatváltozást is átvészelhetik repedés vagy maradandó torzulás nélkül.
• Könnyen alakítható, hiszen amíg kőhöz vagy műkőhöz szakképzettség, szerszámok és hosszú évek gyakorlata szükséges, a fém párkányok méretre szabása szintén speciális eszközöket és tapasztalatot igényel, addig egy műanyag ablakpárkányt némi odafigyeléssel és pontos méréssel különösebb előképzettség nélkül is méretre lehet szabni és beilleszteni.
  Ez persze nem azt jelenti, hogy csak ceruza és olló kell hozzá, elvégre nem kartonpapírról beszélünk, de némi kézügyességgel és talpraesettséggel szinte bárki el tudja végezni a szükséges műveleteket.
• Ár tekintetében is verhetetlenek a műanyag ablakpárkányok, ugyanis olcsón, nagy mennyiségben lehet őket előállítani, és már maga a nyersanyag is jóval kevésbé költséges, mint a kőfajták vagy a fémek esetében.
  Aláírom, egy darab deszkát is fel lehet valahogy applikálni az ablak alá erre a célra, azonban aki ezt a megoldást választja, az pár éven, vagy akár hónapon belül is megnézheti, hogy mi lett az eredménye a „takarékosságának”.