Műanyag ablak szigetelés
A műanyag ablakok jó pár évtizede a piacon vannak, és bár továbbra sem szorították ki teljesen a fa nyílászárókat, azért az elmondható, hogy egyre többen döntenek mellettük.
Ennek számos oka lehet, de talán ezek közül az időtállóságuk, a hang- és hőszigetelő képességük, az egyszerű beépíthetőségük, valamint a súlyuk a legfőbbek.
Ez a sok előnyös tulajdonság, bármilyen meglepő is, de összefügg egymással, ennek okát pedig a gyártásukban kell keresni.
Egy modern, korszerű eljárásokkal előállított műanyag ablakokkal felszerelt házban élők igencsak megérezhetik a jótékony hatásait a cserének, már ha nem eleve ezekkel épült.
Nem véletlen, hogy a legtöbb új építésű épületet már alapból többkamrás szigetelő ablakokkal tervezik, hiszen a sok pozitív újítással abszolút a bent tartózkodók kényelmét szolgálják.
De mit is jelent tulajdonképpen az, hogy többkamrás, és milyen jótékony hatásai vannak az efféle szerkezetnek?
Ennek járunk most kicsit utána!
Minden a gyártósoron kezdődik
Ahogy az alcím sugallja, valóban a műanyag ablakok élete is a gyárba veszi kezdetét, azonban nem mindegy, hogy melyikben!
Nem az ablakgyárak valamelyikében, ugyanis nyersanyag vagy félkész termék nélkül ők se tudnának dolgozni.
Most nem mennék bele, hogy magát a műanyagot hogyan állítják elő, talán majd egy másik cikkben, a profilok viszont, amelyek abból készülnek, már sokkal inkább ide vágnak.
Az első lépés ugyanis a profil-szelvények legyártása, ezek nélkül nem létezne többkamrás ablakkeret sem.
Az eljárás lényege, hogy extrudálással folytonos terméket hoznak létre, amit utána darabolnak és szállítanak.
Ez azt takarja, hogy a műanyag granulátumot folyamatosan adagolják egy gépbe, ami felmelegíti, megolvasztja, majd egy csigaorsó segítségével a megfelelő formázó profilba préseli a lágy nyersanyagot, ami lehűlve a kész szálanyagot adja.
Ugyanezzel az eljárással készül minden olyan műanyag száltermék, melynek belsejében üregek vannak, például kábelhüvelyek, szigetelő csíkok, és bármi más, aminek kellő merevség és belső, illetve külső osztottság kell.
Az így elkészült műanyag profilokat több méteres darabokban szállítják az ablakgyárakba, ahol megkezdődhet a tényleges összeállítás.
Többkamrás ablakok összeállítása
Egy ablakkészítő üzemnek felkészültnek kell lennie minden lehetőségre, igényre, máskülönben nem tudná fenntartani magát.
Éppen ezért érkezik be a raktáraikba annyiféle és fajta műanyag profil, tudván, hogy előbb-utóbb mindre sor kerül.
A készre gyártott profil-szelvényekkel szerkezetileg itt már nem csinálnak semmit, olyanra vannak legyártva, amilyenre, azaz 5-6 kamrás ablakprofilokra, vagy még ennél is összetettebbekre.
Itt vagy robotizált a folyamat, vagy emberi kéz végzi, bár az eredmények között általában nincs szembetűnő különbség.
A lényeg, hogy a több méter hosszú szálakból tervrajz vagy program segítségével adott hosszúságú és vágási szögű darabokat vágnak le, annak megfelelően, hogy mekkora lesz az adott ablak.
Ezután beléjük húzzák a belső szigetelőcsíkot, majd a megfelelő pontokon különleges eljárással összehegesztik az elemeket.
A keret elkészülte után jöhet az acél merevítés, az üveglapok, tömítések, további szigetelés és az ablaktáblák közötti hézag argonnal vagy kriptonnal való feltöltése.
Ez utóbbinak az az értelme, hogy a nemesgázoknak jobb a hőszigetelő képessége, mint a levegőnek.
Végezetül felkerülhetnek a vasalatok, azaz a zsanérok, zárszerkezet, kilincs, és az ablak gyakorlatilag készen áll a beépítésre.
A légkamrák jelentősége
Gyakori tévhit, hogy minél több légkamrával rendelkezik egy műanyag ablak, annál jobban hőszigetel, annál többet ér.
Ez valamilyen szinten igaz is, azonban a különbséget már csupán mérőműszerekkel lehet kimutatni, és úgy is csak nagyon csekély mértékben.
A légkamrák valóban a hő- és hangszigetelésben játsszák a döntő szerepet, ezek akadályozzák meg, hogy a keret vagy a káva anyagán keresztül a meleg elszökjön.
Mivel mind a levegő, mind pedig a műanyag igen rossz hővezető, ezért a rétegek között még a legnagyobb hidegben sem tud tovább terjedni bentről a fűtés melege.
Régebben léteztek két- és háromkamrás ablakszerkezetek is, mostanra azonban ezek igencsak elavulttá váltak.
Mind a szakértők, mind a tulajdonosok egyetértenek abban, hogy egy korszerű, 5 vagy 6 légkamrás műanyag ablak bőségesen elegendő a mi országunk időjárásához.
Mivel idehaza a -20°C is csak igen ritkán fordul elő, így egy átlagos felhasználású, 5 légkamrás ablak tökéletesen ellátja a funkcióját, és akár 20-30%-ot is javít a helyiség hőháztartásán.
Lehet 8 légkamrással kísérletezni, de nem igazán érdemes, az csak valóban nagyon speciális körülmények között indokolt.
Műanyag ablakokkal kapcsolatos tévedések
Feltehetnénk a kérdést: valóban jó a szobáknak, ha a több kamrás műanyag ablakokkal gyakorlatilag légmentesen lezárjuk?
A felvetés jogos, és a régebbi típusúaknál voltak is ilyen gondok, hogy a helyiséget egy gigantikus dunsztosüveggé változtatta, és a megrekedt párától elindult a penészedés.
A mostani kínálatban éppen ezért lehet olyan modelleket is találni, melyek szellőzéssel vannak ellátva.
Két módja létezik ennek: a mechanikus, és a higro résszellőztető.
A mechanikus változatot mi magunk tudjuk működésbe hozni, rendszerint a kilincs 45°-ban történő elmozdításával.
Így felül szabaddá válik egy 2-7mm-es rés, amin keresztül áramolhat a levegő, de az ablak maga továbbra is csukott állapotban lesz.
A higro szabályozású rendszer gépesített, figyeli a bent található levegő páratartalmát.
Ha az a határérték fölé emelkedik, automatikusan megnyitja a szellőzőrést, így előzve meg a túl magas nedvességtartalmat.
A másik fő tévedés: a fa nyílászáró tovább bírja, mint a műanyag.
Mivel a műanyag egy mesterségesen, ipari kémiai eljárásokkal létrehozott anyag, a fa pedig természetes úton lebomlik, így ez az állítás máris kevéssé helytálló.
Tény, hogy a fát is lehet festékkel, lazúrral védeni, de ez csak elodázása az elkerülhetetlen pusztulásnak.
Nem is beszélve a nedvesség hatására kialakuló vetemedésről, repedésekről, torzulásról, melyek mind-mind a fa ablak élettartamát és használhatóságát csökkentik.
Való igaz, a régebbi műanyag ablakokat hamar „megette” a nap UV sugárzása és az időjárás, a mostaniak azonban évtizedekig garantáltan ellenállnak minden kívülről érkező fenyegetésnek.
